Derült égből paragrafus – turisztikai esettanulmány

Örök problémája minden vállalkozásnak, hogy nagyon gyorsan és nagyon kiszámíthatatlanul változik a szabályozás. A legváratlanabb időpontokban jelennek meg vadonatúj rendeletek, amelyek olykor az alapjuktól írják át cégünk (és néha az egész piacunk) működését.

Külön durva, hogy a szabályok általában azonnal hatályba is lépnek. Egyáltalán nincs idő felkészülni az alkalmazásukra – a hatóság (minden hatóság) pedig folyamatosan ellenőriz és büntet. A büntetés pénzkidobás, (fölösleges) munka, ha nyilvánosságra kerül, akkor a jó hírnevünkön esett csorba, a vezetőnek stressz és így tovább. Hogyan lehet mindezt elkerülni?

Egyszerű: tudnunk kell, hogyan fognak változni a szabályok.
Nem lehetetlen. Nem kell hozzá pénz (semennyi). Nem kellenek hozzá jó kapcsolatok. Még idegennyelvtudás sem.
Erről szól ez az írás.

Forrás: pexels.com

A turizmust, mint minden ágazatot, egy csomó törvény és rendelet szabályozza. Az egyik ilyen az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) kormányrendelet, amely viszonylag részletesen szabályozza, hogyan vehetjük igénybe egy utazási iroda szolgáltatását, mire van joga az utasnak és az irodának, minek kell mindenképpen szerepelnie a szerződésben (úti cél, szállás, utazási mód, ár stb.). Az utazási irodák e köré szervezik a működésüket, e rendelet alapján állítják össze az utasok által aláírandó utazási szerződéseket. Kinyomtatva 7-8 oldal, összesen 20 paragrafus, nem nagy szellemi kihívás elolvasni és megérteni.

Az egyszerű halandó akár azt is gondolhatná, hogy a magyar kormány így szabályozza a hazai utazási irodák működését. Csakhogy a rendelet utolsó mondata a következő:

„20. § Ez a rendelet […] a szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

Árulkodó kijelentés: ezek szerint létezik egy közös, európai uniós szabály (ez a bizonyos 90/314/EGK irányelv), amelyet Magyarország ezzel a kormányrendelettel ültetett át. Az irányelv (avagy direktíva) ráadásul nem mai darab, 1990-ben fogadták el, ami még az uniós jogszabályoknál is magas kor (idehaza egyenesen matuzsáleminek számítana, különösen az elmúlt évek jogalkotási dömpingjében, amikor szinte az összes jelentős jogszabályt lecserélte az Országgyűlés és a kormány).

Nézzük meg! Az EUR-Lexen azt látjuk, hogy nem csak hogy régi az irányelv, de az elfogadása óta még csak nem is módosult, vagyis igencsak eljárt fölötte az idő (gondoljunk csak arra, hogy akkoriban az utazási irodák még ténylegesen irodák voltak, ahová be kellett menni személyesen, míg manapság egyre gyakrabban az interneten köttetnek az utazási szerződések, aminek a szabályozásban is meg kell jelennie). Valamint azt is látjuk, hogy – nocsak! – az irányelv rövidesen hatályát veszti; felváltja egy másik.

Az újnak veretes címe van: az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

És miért fontos az új szabály? Mert rövidesen Magyarországon is alkalmazni kell. A 28. cikk szerint

„A tagállamok legkésőbb 2018. január 1-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.”

Vagyis (optimális esetben) 2017 vége felé meg fog jelenni egy (vagy több) olyan jogszabály, amelyik ezt az irányelvet fogja átültetni a magyar jogba, és így alaposan át fogja alakítani a fönt említett kormányrendeletet. Amikor ezt majd kihirdetik a Magyar Közlönyben, várhatóan az egész turisztikai ágazat fel fog hördülni („Erről mi miért nem tudtunk?!” „Erről nekünk miért nem szólt / velünk miért nem egyeztetett senki?!”) és kétségbe fog esni („Most hogyan fogom holnapra átírni az összes utazási szerződésemet és a honlapunkat?!”).

Pedig nézzük csak szép sorjában:

• az Európai Bizottság (sok előzetes egyeztetés és nyilvános konzultáció után) 2013 júliusában beterjesztette az új irányelvről szóló javaslatát,
• erről a tagországok kormányait (köztük a magyar kormányt) tömörítő Tanács és az Európai Parlament 2,5 éven keresztül tárgyalt, mire
• 2015 novemberében megegyeztek,
• 2015 decemberében megjelent az új irányelv a Hivatalos Lapban.

Tehát már három és fél évvel ezelőtt tudni lehetett, hogy valami készül, sőt az érintettek akár lépésről-lépésre végigkövethették az új irányelv alakulását, és a végleges szöveg is egy éve fönt van az interneten.

Tehát egyáltalán nem lehetetlen, hogy egy lépéssel a többiek előtt járjunk, és felkészüljünk a közelgő változásokra.

Mindez magyar nyelven, ingyen.

Hasonló problémája, kérdése van? Szeretne Ön is felkészülni a „váratlanra”?
Írjon nekünk!